Mi az a romantika? Az eredetileg egy komoly dolog. Valami, ami megérinti a lelked. Valami, amitől elérzékenyülsz. Egy sejtelmes és ábrándos, titokzatos és megmagyarázhatatlanul szép dolog. [Látom, ahogyan egyre értetlenebb (romantikus?) köd száll Gyerkőc tekintetére. Ezzel a megfogalmazással túllőttem a célon.] Valami, ami megdobogtatja a szíved. [Próbálom leegyszerűsíteni, csak nem tudom, melyik irányba mozdítsam a dolgot…] Hát emlékszem, hogy tegnap… vagy holnap. Vagy a holnap tegnapja után… Tegnapelőtt. Igen, tegnapelőtt futottam kint az udvaron az oviban. És akkor olyan gyorsan dobogott a szívem. [Mutatja a szívverését meztelenül, a fürdőszobaajtóban állva, fél kézzel.] Nézd, ilyen nagyon gyorsan. És amikor megálltam, tovább dobogott nagyon gyorsan. Én már álltam, de a szívem futott. Úgy éreztem, hogy ilyen kis apró dolgok esnek le a földre. A futástól vert gyorsan a szíved. De az nem a romantika miatt volt. Hát akkor mi miatt? A futástól. Ugyanis futás közben erősen dolgoznak az izmaid, több levegőre van szükséged, ezért a szíved gyorsabban pumpálja a véred. A romantika viszont az, amikor valami szépet vagy titokzatosat látsz, esetleg érzel, és attól ver gyorsabban a szíved. Nem pedig a futástól. A romantika egy hangulat, egy érzés. Régen egy művészeti stílus is volt… de erről majd később tanulsz. Egy gyertyafényes vacsora például. [Teszi hozzá muter.hu ábrándozva.]
Gyerkőc esze láthatólag már teljesen máshol jár. A kérdés bizony ült, a válasz már kevésbé. Közben ki kell találnunk közösen, hogy mi van abban a kezében, amit egész idáig a háta mögött tartott. Fogalmunk sincs, csak rázzuk a fejünket. Gyerkőc pedig sármosan mutatja a darab WC-papírt. Szagolgatja. Szerencsére jó állapotú, szinte érintetlen és makulátlan darab. Próbáljuk az elhangzottakat/látottakat egy cselekményszálra felfűzni, de nem sok sikerrel. Jobbára valami gyermeki szürrealizmussal, a posztmodern egy performance-alakításával lehet dolgunk. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy mennyire el lehetne ezen gondolkodni. (288)