ezért fáradtabbak az apák az anyukáknál

Legalábbis ezt érzik az apukák az újszülött baba első néhány hónapja alatt.

Mégpedig annak ellenére, hogy az anyukák kelnek fel gyakrabban az újszülött csecsemőhöz. Sok apuka kis időre külön hálószobába, vagy az idősebb tesóhoz költözik, hogy másnap valamelyest összeszedetten jelenjen meg a munkahelyén.

A biológia és a megszokás felel az újdonsült apák látszólagos vagy szubjektív szétcsúszásáért. Egyrészt a baba elszenderülésével a szülők koránt sem kerülnek ágyba. Míg a baba szunnyad, értékes órák következnek, amikor a napközben elmaradt tevékenységeket be lehet pótolni, illetve össze lehet bújni és megtárgyalni a közös dolgokat. Másrészt az éjszakai ébredések szétaprózzák az igen fontos alvásidőt. Az éjszakai pelenkázás, etetés és altatás mindkét szülőt alaposan megviseli, de a nemek ezt gyakran másként élik meg. Azok az anyukák, akik szoptatják csecsemőiket, bővelkednek az oxitocin nevű hormonban. Ez többek között az izomműködést segíti elő. Döntő szerepet kap a szülés beindulásában, de a szoptatáskor is kiválasztódik, hogy a tejürülést gyorsítsa. Mindemellett fájdalomcsillapító hatása is van, de csökkenti a stresszt és a félelemérzetet, fokozza a bizalmat, ami hozzájárul a baba-anya jó viszony kialakításához a strapás első hónapok ellenére. Így az alváshiány kevésbé irritálja az anyukákat.

De mi a helyzet az apukákkal?

Az apukák kevesebb tesztoszteront (férfiasságuk egyik fő-fő okozója) termelnek ezalatt az idő alatt. Ennek az a jótékony hatása, hogy az öregedési folyamatok leheletnyit lelassulnak (ráncok, szőrösödés, stb.), az apák a megszokottnál is békésebbek lesznek, hogy a kis jövevény kenyérre tudja kenni őket, illetve kevésbé hajtanak anya után ezen hónapok alatt. A bibi ezzel az egésszel csak az, hogy az alváshiány elviselését a hormonszint csökkenése kicsit sem segítik elő. Tehát, bármennyit is alszik egy apuka a csecsemő első éve alatt, az neki az addig megszokottakhoz képest KEVÉS lesz.

Mi a folyománya mindennek?

Fel a fejjel, ennél már csak az a rosszabb, ha rendszeresen migréned is van.

No de akkor mégis mi a jó?

Az, hogy van egy újdonsült kis jövevényed, aki képes egy szájsaroknyi mosolyával ellensúlyozni a fáradalmaidat.

Mikulás útjai néha görbék

Úgy tűnik, hogy a jó öreg Mikulás egyre szélesebb tevékenységi körrel rendelkezik.

Ha céget alapítana, marketing és kereskedelmi portfoliója folyamatosan bővülne. Globalizálódót világunkban valamiféle katyvasz alakult ki a jámbor Szent Miklós myrai püspök legendájából: az egykor erkölcsösségre buzdító, igazságos Mikulásból egy, a gyerekeket ajándékokkal elhalmozó, materialista lappföldi öregapó lett. Rénszarvasokkal közlekedik a fénysebességnél is gyorsabban, előkarácsonyi ajándékhegyekkel terítve be a Föld aránytalanul gazdag féltekén élő, elkényeztetett gyerekeket. De szép is ez körforgás, ahol a legnépszerűbb üdítőitaltól a bárpultosokig mindenki Miki! A Mikulás feltétlen ajándékoz, mindenkit az ölébe ültet és nem rendelkezik magánélettel, komoly gondolatokkal. Egy hangos “arc” lett a tarkabarka reklámvilágunkban.
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de anno a Mikulás jelképes ajándékokat hozott. Csizmába, zokniba, kis puttonyba gyűjtött finomságokat, hogy falatonként ízlelgessük az eljövendő jót. Mára azzal szembesültem, hogy a kisiskolások ajándékvárásba hajszolják egymást, konkrét listákat írnak. Természetes és érthető, hogy csillogó szemmel ábrándoznak a Jézuskát megelőző ajándékokról. Rohanó kis világukban nincs túl sok idő nyugalommal várni a jelképes picire, ízlelgetni Karácsony előestéjén azt a sok kis jóságot és kedvességet, amit egy marék mogyoró, pár mandarin, néhány cukor és egy majszolásnyi csokoládé jelent. Itthon parázs vita alakult ki arról, hogy már korán reggel, vagy csak este érkeznek-e az ajándékok. Gyanítom, ha „csak” kiscsizmányi apróságokat hozna a Katyvasztélapó, pofára esés lenne az eljöveteléből. Persze biztosra nem tudhatom, mert a Mikulás minden gyermek barátja és bő kézzel jön. Kinézetében és lelkületében is tükrözi korszakunk szellemét. Élő vetülete a világunknak.
Mi vagyunk a Mikulás és mi neveljük csemetéinket mikulásváróvá – éppen ezért nincs helye a felháborodásomnak.