Ami eddig történt
Március 23-án természetes úton megszületett Luca kislányunk. Így kiscsaládunk már négyünkből áll: Gyerkőc, Luca, Muter.hu és Fater.hu.
0.5 m büszkeség
Minden kedves hölgy olvasómtól kérdem: Ennyire nyilvánvaló, hogy az apák fél métert nőnek a büszkeségtől, ha lányuk születik? Ezt tényleg előre lehet tudni? Muter.hu tegnap fölényesen a tudtomra hozta, hogy ő megérezte, első látásra szerelem lesz köztem és Luca közt, sőt ebben mások is megerősítették. Persze, ha fiam született volna, akkor is pont így lenne, kezdtem el kötekedni. De nem, akkor teljesen másként alakult volna a kapcsolatotok – felelte Muter.hu határozottan.
Lányos apa lettem egy szempillantás alatt?
Eddig abban a hitben éltem, hogy az apák a fütyis trónkövetőtől ájulnak el, és azonnal közös horgászások, autószerelések, focizások és kalandok jelennek meg lelki szemeik előtt. No, nem mintha egy lánnyal ne lehetne hegyet mászni, versenyt futni és agyaggalambot lőni. Ha elsőre belegondolok, nincs nagy különbség fiú és lány között – legalábbis elméletileg – másfél hétnyi lányos apaság után.
A Kislánynak éppúgy meg fogom tanítani, hogyan lehet kacsázni lapos kaviccsal a vízfelszínen, mint ahogyan megtanítottam Gyerkőcnek is. Autót szerelni pedig Luca hatására sem fogok megtanulni…
Hacsak…
Hacsak nem változott meg bennem valami gyökeresen. Eddig nevelőszülőként egyengettem Gyerkőc életét, most lett egy Kislány is, akitől alanyi jogon kapom meg mindazt, amit Gyerkőctől valamilyen szinten ki kellett érdemelnem: szeretet, bizalom, kötődés, érdeklődés, figyelem és tisztelet.
Minden megváltozott, pedig mintha mindig is így lett volna
Korai még az első hétből messzemenő következtetéseket levonnom. Összemosódnak bennem az elmúlt napok. Büszkeség, eufória, kialvatlanság, féltés, ragaszkodás, hiányzás… és még sorolhatnám a feltorlódott érzéseket. Az elmúlt pár hónap csendes és bensőséges várakozásából nagy felfordulás kerekedett. Mindenki tudja, milyen lemondásokkal, tér- és időbeli átszervezésekkel jár egy új jövevény befogadása a családba. Felborul a bioritmus, a megszokást kényszermegoldások szövik át. Egyszeriben minden a pelenkázás, szoptatás, altatás bűvös háromszögén belül zajlik. Óhatatlanul is kevesebb idő jut önmagunkra és egymásra. Gyerkőc már egyedül zuhanyozik, előkészíti a reggelijét. Sok mindenben tud segíteni nekünk. Mindemellett kezdi érezni, milyen, ha csak megosztott figyelem jut rá. Szerencsére már fel tudja fogni a történéseket. Muter.hu hétköznapjai teljességgel egybeolvadnak a hétvégékkel. Nehéz és hosszú hónapok előtt áll, mert minden idejét és rezdülését alárendeli a Kicsinek. A nagyszülők hol közelről, hol távolról, de ott segítenek, ahol csak tudnak. Én pedig zsonglőrködöm véges energiámmal munkahely, óvoda és éjszakai Lucaséták között. Szóval, minden megváltozott, pedig mintha mindig is így lett volna…
Végre fél óra
A szülés mozgalmas hetét követően, tegnap jutott először egy csöndes fél óra egymásra Muter.hu-val (az ebédlő asztalnál). Közben hintáztattuk a Kicsit. Eljött végre ez a meghitt és várva várt pillanat. Összemosolyogtunk és beszélgettünk az érzéseinkről. Szerinte más az apa-lánya illetve az anya-fia kapcsolat. Én meg csak ezerféle kapcsolatot látok. Amerre csak nézek, babák születnek. Szerintem minden szülő-gyermek kapcsolat egyedi.
Kötődés
A kötődést, ami sokkalta erősebb bármi eddig tapasztaltnál, azt már én is érzem. Hogy ez a kötődés mikor indult? Anyukán már a fogantatást megelőzően is egyértelműen láttam, hogy miként dédelgette magában ezt a pici gyermeket. Nálam akkor indult be, amikor láttam az újszülöttet kucorogni a mosdató asztalon. Aztán átadták nekünk közvetlen a születése utáni aranyórára. Ott éreztem először valami kozmikus áramlást, amit roppant kellemes misztifikálnom. Persze, leleplezhetném a születés rejtélyét biológiai tényekkel, hormonszintek változásával: például csökken a tesztoszteronom a babaillat beszippantásának következtében, a felfordult hétköznapok, a kimerültség, a szélsőséges élethelyzet közös megoldása pedig jobban összekovácsol és elérzékenyít bennünket, mint bármi ez idáig. De a minden mögött megbúvó logika helyett inkább csak élvezem a misztériumot. Ez a csöpp gyerek bennünket választott, mi fogjuk megmutatni neki az életet.
De nem csak az újszülött Kicsi felé dédelgetünk új érzéseket. Gyerkőccel is közelebb kerültünk egymáshoz Luca születése következtében. Egy hasonlat nélküli állapot: Amikor a kistestvére születése után mentem Gyerkőcért az óvodába és elmeséltem neki az újdonságot, úgy megölelgetett, mint még soha. Aztán körbeszaladt az udvaron, cibálta a pajtásait, hogy nekik is átadhassa az örömhírt. Jó volt látni, ahogyan megmutatta, hogyan is kell ünnepelni. Hirtelen elfelejtettem, hogy miért féltem ettől a pillanattól.
(648)