December 24-ét írtunk. Szerettük volna a karácsonyi készülődés közepette, hogy Gyerkőc is kivegye a részét a munkából a maga hat évével. Elé tettünk egy rögtönzött karácsonyfa sablont, hogy másolja le, díszítse fel tetszés szerint zsírkrétás rajzaival. Az előre kivágott kis színes üdvözlőlapokon a gyermekrajz akármennyire is esetlen, mégiscsak aranyosan mutat. Ezzel a tranzakcióval tehát mindenki jól fog járni: a rokonság szeret ilyen szösszeneteket kapni, a gyerek is marad, ha játszik, és nekünk is lesz időnk befaragni fát, combot, lelket estére. Igen ám, de Gyerkőc nem állt készen erre a feladatra. Talán túl hirtelen jött. Utólag szégyelltem is, hogy épp, mikor megjelent saját maga alkotta papírgitárjával, hogy karácsonyi nótákat kezdjen el üvölteni a konyha sarkában, megkértem erre a felelős feladatra. Leült és ugyan nekilátott rajzolni, de ellenkezett, hogy ő nem. Meg minek is? Miért mindig ő… Nézzük csak, miért is volt igaza:
1) Gyerkőcnek Jézuska hozza az ajándékot, ő ezért cserébe nem Jézuskát ajándékozza meg évről évre, hanem a rokonoknak fest, rajzol és barkácsol. Ergo, Gyerkőc mindenkinek ad ajándékot, míg neki „csak” Jézuska. Van ebben valami érthetetlen. Ha nincs, olvassuk csak végig újra…
2) Jézuskából vagy egyetlen egy van és mindenhová ugyanaz a Jézuska visz ajándékot, vagy több van belőle, mert van a Papának Jézuskája, a Mamának… (Nos, akkor hogy is van ez?)
3) Mi szülők miért nem rajzolunk fejenként mindenkinek? Meg egymásnak… Érthetetlen, hogy minden más esetben példát mutatunk a gyereknek, kivéve karácsonykor. A karácsony miért kivétel?
4) 23-án este Gyerkőc észrevette, hogy félig bezárkózva ajándékot csomagolok. Elővigyázatos voltam és egy barátunk ajándékával kezdtem, mikor is megjelent Gyerkőc kíváncsiskodva. Alig tudtam szegényt elhajtani. Másnap reggel lefülelte, hogy ugyanabba a papírba csomagol Jézuska is, mint én. Így ébresztett minket:
– Láttam a Jézuskát, itt járt nálunk és képzeljétek el, hogy ugyanazt a csomagoló papírt használta. És hiányzik belőle. Mert megnéztem. A csomagoló papírt a szobátokból vette el, mert neki nincsen! [Közben alig kapott levegőt, úgy hadart.]
Szerencsére nem kellett túl sokat magyarázkodnunk; abban maradtunk, hogy Jézuska a csomagolópapírt tőlünk kapja, mert nincs mindig ideje mindenre gondolni.
Visszatérve az üdvözlőlapok szerkesztéséhez, Muter.hu kissé fennakadt azon, hogy még a karácsonyfa utánzása sem megy Gyerkőcnek lelkesedés hiányában. Utólag meghánytuk-vetettük a dolgot. Valós motiváció hiányzott csupán, ami elengedhetetlen feltétele a kreatív alkotásnak.
Conditio sine qua non (elengedhetetlen feltétel): felfigyeltünk arra, hogy odahaza rohamos tempóban fogy a WC-papír. Ez azért jelentős esemény, mert Gyerkőc még nem használja önállóan, viszont együnknek sincs hasmenése. Tehát a hirtelen papírveszteség mögött ő állhat… Végül Muter.hu rajtakapta Gyerkőcöt, amint szorgalmasan tekeri le a gurigáról a lapokat és tünteti el a WC-ben. Kis okítás után kiderült, a kartonhengerre pályázik. Már csak egy kell hozzá és elkészíti az ismert jégkorszaki Sidet. Élethű figura lett. Kreatív, újrahasznosított anyagokból. Erre tényleg csak azt tudtuk mondani, hogy bizony nem semmi különbség van WC-papír és karácsonyfa között. Jézuskára pedig 2017-ben is visszatérünk… (463)
