Az iskolaválasztás hasonlóan nagy felelősség, mint a bölcsi vagy az ovi megválasztása, csak talán jobban érzékeljük a súlyát. Hiszen gyermekünk eljövendő nyolc évéről van szó. Az iskola egy tanulógyár: kapuján bemegy egy elbocsájtott, nagyfejű óvodás és kijön egy már majdnem felnőtt kamasz. Iskolát hosszú időre választunk – ha van választási lehetőségünk. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Tegyünk először is tisztába pár alapfogalmat.
Beiskolázás
A beiskolázás a tankötelezettség megkezdését jelenti. Alapfeltétele, hogy a gyermek elérje az adott fejlettségi szintet (lsd. iskolaérettség). A beiskolázás legkorábban abban az évben történhet meg, amikor gyermekünk augusztus 31. előtt eléri a hatodik életévét. Legkésőbb a nyolcadik életév betöltéséig esedékes. A tankötelesség Magyarországon a 16. életév betöltéséig tart. Teljesíthető az általános iskolákban, valamint az 5. évfolyamtól kezdődően a gimnáziumokban, a 9. évfolyamtól a szakközépiskolákban és a szakiskolákban is. Tanácsos az iskolakérdést a hatodik év betöltése előtt elővenni és leporolni.
Iskolaérettség
Az iskolaérettség megállapítása objektív szempontok alapján történik. Ezek: a gyermek fizikai, kognitív és pszichés képességeinek felmérését jelentik. Az iskolaérettségi vizsgálatot minden évben elvégzi a helyileg illetékes Nevelési Tanácsadó. Eredményéről az óvodapedagógusokon keresztül értesülünk. Ezek után a szülők az óvoda segítségével eldöntik, maradjon-e hétéves koráig az oviban a gyermek vagy sem. Ha a feltételeknek meg is felel, nem okvetlenül kell azonnal iskolába küldenünk. Minden gyermek egyedi döntést igényel – a sürgetéssel nem biztos, hogy jót teszünk.
Milyen kritériumok alapján dől el az iskolaérettség?
Fizikai fejlettség (az ún. „fejlődési ugrás” bekövetkezése: minimum 18 kg és 110 cm, fogváltás megkezdődése, megfelelő fizikai erőnlét, jobb vagy bal kéz és szem kialakult dominanciája, ceruzafogás és finom motorikus kézhasználat, végtagokkal való feladatvégzés képessége, stb.)
Kognitív érettség (térérzék, szemek és kezek koordinálása, alak-, forma- és színállandóság kialakulása, anyanyelv biztos használata, összefüggő mondatokban való leíró közlés, problémamegoldó rutinok kialakulása, emlékezet, idő- és más alapfogalmak, év- és napszakok, lakhely ismerete, tér-idő-origó megléte, stb.)
Pszichés feltételek (tanulási folyamatok felé való nyitás, tudás-szomj megjelenése, teljesítményorientáltság kialakulása, belső kitartás, szorgalom, feladatok elvégzésének képessége, stb.)
Egyéb fontosságok:
Szociális érettség (szociális problémamegoldás és önállóság, ismerkedés idegen közegben, csoportmunka-készség, közösségi szabályok ismerete és elfogadása, stb.)
Más tanulható képességek (elviseli az önálló „unatkozást”, képes elfoglalni magát, szükségesebb higiénés dolgait önállóan és igény szerint elvégzi: popsitörlés, orrfújás, fogmosás, tiszta étkezés, valamilyen szintű rendrakás, tárgyainak ismerete, stb.)
Célozzuk meg az általános iskolákat!
A gyermek utolsó óvodai éve alatt vegyünk részt többször is az óvónők fogadóóráján. Rengeteg hasznos tanáccsal tudnak ellátni bennünket. Egyeztessük megfigyeléseinket a pedagógusokkal. Szülőként természetesen jól ráérzünk gyermekünk helyzetére, de a pontos felmérésben segít a szakember megerősítése. Így egyértelműen nyugtázhatjuk gyermekünk fejlődési lépéseit.
Kezdjük el az iskola fogalmát idejében bevezetni az otthoni játékokba. Nem elég, ha csak az óvodában készítik fel a gyermeket. Odahaza elmesélhetjük saját pozitív élményeinket is. Sose példálózzunk azzal, hogy „bezzeg majd az iskolában…”, mert szorongást alakíthatunk ki benne. Időben osszunk rá aprócska feladatokat. Használjuk ki nyitottságát a világra. Lassan megszokhatja az önálló öltözködést, segíthet számolni a krumplit vagy a zsemléket bevásárláskor, szóvonatozhatunk, szinonimákat kereshetünk vele. Ez az a kor, amikor bármilyen hétköznapi tevékenységbe könnyedén bevonhatjuk. Elkezdhetünk vele edzésre, tánc-, vagy játékos nyelvórára is járni. Ezek a foglalkozások mind segítségére válhatnak.
Iskolaválasztás szempontjai:
-
Lakhely és közlekedés
Racionálisan mérjük fel, hogy milyen távolságig vagyunk hajlandóak elfuvarozni gyermekünket. Vagy éppenséggel nem… Ha több gyermekünk van, vegyük figyelembe, milyen messze esnek egymástól a különböző intézmények. Ki hány évig fog oda járni, kit hány évig kell oda vinnünk és milyen eszközzel? Milyen a tömegközlekedés? Van-e parkoló a közelben? Ki fogja szállítani a gyermeket? Szülők, nagyszülők, idősebb testvér… Ezek a szempontok cseppet sem alulbecsülendőek, hiszen döntésünk évekre szól. Tartsuk szem előtt, hogy gyermekünknek egy későbbi iskolaváltás komoly traumát okozhat.
-
Iskola és környezet
Akció-rádiuszunk ismeretében szimatoljuk körbe a szóba jövő általános iskolákat. Menjünk el akár családdal, akár egyedül. Csekkoljuk a környezeti adottságokat, gyűjtsünk első benyomásokat az épületről és környezetéről. Például nem nyerő egy jó iskola förtelmes közegben. Másfelől, az infrastrukturális elvárásainkat ne emeljük túl magasra. A legeslegelső szempont nem az ablakok szigetelése, hanem a szociális közeg, ahol gyermekünk fejlődni, tanulni és érvényesülni fog.
-
Szociális közeg
Az iskola társadalmunk leképzett kis mása. Olyan mintavételre törekedjünk, ami a leginkább passzol családunk, barátaink, rokonaink közegéhez. Ahol és akikkel szívesen mutatkozunk, az lesz gyermekünk számára a megfelelő közeg. Ott nem lesz gondja a beilleszkedéssel. Sőt, mi is jól fogjuk érezni magunkat szülői értekezleteken, összejöveteleken vagy a munkaközösségben. Ajánlatos tehát nem túl messze hajítani az almánkat, ha a megfelelő fát keressük. Maradjunk a jól bevált receptnél.
-
Válasszunk tanító nénit
Ebben az egy pontban szinte mindenki egyet ért: az alsó tagozatban tanító nénit választunk! A legfontosabb, hogy idejében tájékozódjunk az őszi nyílt napokról, iskolanyitogató foglalkozásokról. Tudakozódjunk az iskolák nevelési programjáról és mihamarabb eresszük be gyermekünket a leendő sulijába. Kíváncsiskodjuk vele körbe a tantermeket, a folyosókat, próbáljuk ki a csocsóasztalt, a könyvtárat vagy a padot a folyosón. Ámuljunk a faliújságokon és fogjunk kezet a mosolygós tanár nénikkel. Ne unottan császkáljunk, hanem lelkesedjünk arra a néhány órára. Ugyanakkor tudatosítsuk, hogy a nyitott napok marketing rendezvények. Iskolánk azon lesz, hogy eladja magát nekünk. A biztonság kedvéért kérjük ki barátaink, tanárismerőseink véleményét is. Beszélgessünk el az induló osztályok osztályfőnökeivel. Ha lecsúsztunk a nyitott napokról, hívjuk fel az igazgatót vagy az egyik helyettesét és egyeztessünk egyéni időpontot.
-
Gyermek véleménye
Az iskolalátogatások alkalmával figyeljük meg gyermekünk reakcióit. Ne feledjük, a legtöbb gyermeknél (ha nem éri sokkhatás), a legutolsó és legfrissebb élmény dominál. Jól ismerjük habitusát, viselkedési formáit, azt is tudjuk, mikor mely gesztusai őszinték. Figyeljük meg reakcióit. A személyes beszélgetés segít abban, hogy együtt kitaláljuk, melyik suliban érezte magát igazán jól. Nyilván ott, ahol találkozott egy-két ismerős arccal és ahol a tanító nénivel összekacsintottak (-tunk), ahol meg-megállt a folyosón nézelődni.
-
Néhány jó suli választása
Ha megvannak a biztosan befutó intézmények és azon belül a szimpatikus tanár nénik, készítsünk sorrendet. Akár kockás papírozhatunk is felsorolva az egyes választási lehetőségek előnyeit és hátrányait. Próbáljunk meg helyesen súlyozni és tárgyilagoson gondolkodni. Első körben egy helyre kell beadnunk a jelentkezésünket legkorábban február magasságában. Ha bejutottunk, ünnepeljünk. Ha nem, folytassuk a második opcióval. Döntésünkben ne kételkedjünk. Itt az ideje, hogy kicsit jobban elengedjük gyermekünk kezét.
(973)