Hónap: 2016 november

‘sevásároljnap’ avagy Black Friday kicsit másképpen

Azt ott el kell olvasni! Olvasd csak el… Hát ez jó! [Böngészem az óvodai faliújságot.] A hónap utolsó péntekén ne vásárolj semmit nap lesz… Tudod miért fontos ez? Igen, tudoooom. Azért, mert aznap nem veszünk játékot. Hanem odaadjuk egy szegény gyereknek. Ez az egyik része. De mi a másik? Azért fontos, hogy ne költsük el a pénzünket. De ha mégis elköltjük? Akkor elfogy és nem marad másra. És ha mindig minden pénzünket feléljük? Akkor sose marad semmire. És csomó felesleges dolgot szerzünk be, amire valójában semmi szükségünk. Amúgy mit szoktunk venni? Játékot és… ennivalót. [A gyermeki egzisztencializmus ékes példája, mely a játék és a táplálkozás két öröme körül forog. Utóbbiakat a kamaszkorra a sex, drugs, and rock n roll triumvirátusa váltja majd fel. Már várom…]

sevasaroljnap-ikonokNo és még mit szoktunk venni? Hm… mosogatószivacsot. [Elneveti magát.] Ez vicces. De az is kell. Az is kell nem? [Kissé elbizonytalanodva.] Persze hogy kell! Nagyon ügyes példát hoztál. Méghozzá nem is kevés kell belőle. Képzeljük el, hogy a Föld lakossága 7.5 milliárd ember, az baromi sok. Ha ők mind ötfős családokban élnek, és minden család csak havonta egyetlen szivacsot vásárol, az 18 milliárd szivacs egy évben! Az jócskán több a baromi soknál.

Száljel Mándéj született Blekk Frájdéj Prioska.
Száljel Mándéj született Blekk Frájdéj Piroska.


De mit veszünk még? Mindent… Autót…, az nagyon sok pénz. Ha ellopják még sokkal több pénz. Ha építkezünk, üveget meg téglát is. Esetleg fát… Fát? Azt nem, mert faházba nem költözünk, mert felfalnak a farkasok. Hogyhogy felfalnak? Miért falnak fel? Jaj, ez nagyon egyszerű: a harkály lyukat vág a fába, mert keresi a férget. Az a lyuk egyre nagyobb lesz. És egyszer csak akkora, hogy ha eltéved egy vadállat, akkor bemegy rajta és megesz. Miféle vadállat? [Morfondírozás.] Fehér tigris, vagy inkább egy farkas. Nemrég kiszabadult egy az állatkertből, emlékszel rá? Nem… Ja igeeen! Megfogták? Lelőtték. Altató gőzzel? Sajnos nem altató lövedékkel, hanem rendes golyóval. Meghalt? Meg, úgyhogy akár faházba is költözhetnénk. De előtte még gyorsan nem veszünk semmit. És mit írsz? Ezt a történetet. Miről szól? Arról, hogy hamarosan itt a ne vásárolj semmit nap. Mi legyen a címe a történetnek? Sevásároljnap. (339)

a gyermektudós I.

Ti barátok voltatok, amikor gyerekek voltatok? Nem. De azért egy városban éltetek? Nem, nagyon messze éltünk egymástól. Két külön városban, aztán pedig két külön országban. Akkor nem ismertétek egymást? Nem. De akkor mikor voltatok barátok? Rövid ideig, miután megismerkedtünk. Akkor szerelmesek voltatok? Először csak barátok, utána lettünk szerelmesek. És akkor gyerekek voltatok? Nem, már felnőttek. És akkor én hol voltam? Fent csücsültél egy felhőn. Amikor kisbaba voltam és fent éltem a felhőben, összekötöttelek benneteket a lándzsámmal. Lándzsával? Igen. Kötél volt rajta és körétek csavartam. Megkerestelek titeket… és amikor megvoltatok, körétek csavartam. Utána döntöttem csak el, hogy kiszületek Anya hasából. És miért kell összekötni minket? Hogy örökké szerelmesek legyetek. Az jó neked? Az jó. Csak utána születtem meg, hogy megvoltatok. De most hozom a tablettámat [saját maga alkotta karton táblagép] és kiszámolok valami fontosat… [azzal elfüstöl.]

Gyermektudós varázsitallal a kezében, két sor gombbal a felöltőjén. A szemüveg mögött tekintete és gondolatai is élesen komolyak. Elméjében az ok-okozati-összefüggések épp úgy összetalálkoznak, mint a múlt és a jövő.
Gyermektudós varázsitallal a kezében, két sor gombbal a felöltőjén. A szemüveg mögött tekintete és gondolatai is élesen komolyak. Elméjében az ok-okozati-összefüggések épp úgy összetalálkoznak, mint a múlt és a jövő.

Így ábrázolta gyermeki módon a gyermektudós a buddhizmus egyik alaptézisét, miszerint a lélek leszületés előtt hosszasan keresgéli majdani helyét. És az apja, vele mi van? Hol jön a képbe? – kérdezte ezek után párom. Nem a vér szerinti apát kereste a felhőn csücsülve a baba? A kérdés jogos. Hasonló megfontolásból sokáig kicsit bizonytalanul kezeltük a család témát. Voltak helyzetek, amikor összerezzenősen reagáltunk, mint annyi minden másra. Az alaptézis a családról nyilván a biológiai szaporodás logikájából ered: anya + apa = gyerek. A gyermeki logika is erre a kerekségre törekszik. A felnőttek világa viszont törtekben is tud gondolkodni. Egészet darabokra törni, vagy tört családból egészet formálni. Patchworkben előbb volt meg a biológiai feltétel, a gyermek, és csak jóval később született meg az őt körülölelő kerek család. Ezt pedig kicsit mindenki magában kerekítgeti, ahogy tudja. Egy hagyományos családban talán kevesebbet kell kerekítgetni, mert kevesebb a matek a fejekben. De vajon mi a hagyományos? Ugyanis „a házasságok mérlege közel négy évtizede folyamatosan negatív, vagyis több házasság szűnik meg válás és özvegyülés miatt, mint amennyi új létrejön házasságkötés által” (KSH: STATISZTIKAI TÜKÖR, Népmozgalom, 2015). A gyermektudós tudja, több lépésre is lehet előre gondolkodni. Vagy éppenséggel más megközelítésben a statisztikák sem rosszak, csak igazak. (330)